Szixipepe

Szixipepe

A munka hozza az eredményeket

2016. november 21. - Szigetfű Péter

Beszélgetés Tóth Zoltánnal, vízilabdázóval az UVSE csapatkapitányával.

Nehezen, de sikerült végre időpontot egyeztetni Zolival. Állandóan rohan és dolga van, de most végre volt egy szabad órája melyet nagy megtiszteltetésemre rám szánt és utánajárhattam, hogy tényleg ennyire elfoglalt-e egy profi vízilabdázó?

Elég nehezen sikerült leülnünk egymással beszélgetni. Egy OB 1-es játékosnak ilyen sűrű minden napja?

Igazából én csak a magam nevében tudok beszélni. Átlagban napi két edzésen veszünk részt, utána én még eligazítást és edzéseket tartok az UVSE serdülő lány csapatának és van úgy, hogy mérkőzést is kell még vezetnem aznap. Szóval néha tényleg nehéz bárkivel is találkozni.

Ezzel nagyon megleptél. Lehet ennyi mindent egyszerre csinálni?

Természetesen nem egyszerű, de a játékon kívül az edzői pálya és a játékvezetés is érdekel. Ha van, rá lehetőség miért ne képezném magam?

Ezek mind szuper dolgok, de ennyire ne szaladjunk előre. Mesélj inkább a kezdetekről. Hogyan jött az életedben a vízilabda?

Maga a vízilabda kilenc éves korom környékén jelent meg. Úgy indult el az egész, hogy a szüleimnek Szigetcsépen volt nyaralójuk, és ugye ha már vízpart mellett voltunk, akkor tanuljon meg a gyerek úszni. Szerencsés voltam, hisz Édesapám öttusázott és ő tanított és foglalkozott velem. Kisiskolás koromban meg ajánlották nekem a vízilabda előkészítőt. Úgy gondoltam, hogy ki kell próbálni és annyira megtetszett, hogy benne is ragadtam.

Gyermekként akkor már el is döntötted, hogy profi sportoló leszel?

Dehogy is! Ez menet közben alakult ki. Már egész fiatal kortól vannak válogatók és tehetséggondozó táborok, amelyekben volt szerencsém részt venni, s tudod, ezek az összetartások meghozzák az ember önbizalmát és ilyenkor már el tudja dönteni már egy kamasz gyerek is, hogy igen is van keresnivalója a legjobbak között.

toth_zoli.jpg

Ha jól tudom te BVSC nevelés vagy. Itt sikerült bemutatkoznod az élvonalban?

Igen, már tizenhét éves koromban beneveztek egy-egy felnőtt találkozóra és Vincze Balázs az akkori edzőm gyakran szavazott nekem bizalmat, amit igyekeztem is meghálálni. Örök emlék marad ez az időszak.

Három szezon után pedig váltottál egyet és egy szebb időket is látott Ferencváros következett.

Persze csak egy kis Egyiptomi vendégszereplés után. (Közli velem mosolyogva Zoli.)

Nem igazán értem mire is gondolsz, de kíváncsivá tettél. Mesélj!

2010 májusában igazoltam Egyiptomba, csupán másfél hónapra. Abban az esztendőben úgy tűnt elmarad a teljes bajnokság a H1N1 vírus miatt, de miután ez lecsengett egy sűrített programmal és egy új rendszerrel megtartották az összecsapásokat ebben a másfél hónapban.

Hogyan kerül egy fiatal magyar Egyiptomba?

A kinti csapatom, a Gezira edzője Lukács Dénes volt, aki felkeresett ezzel a lehetőséggel és hát úgy voltam vele miért is ne élnék vele. Jó döntést hoztam és élveztem azt a pár hetet. Profi körülmények voltak a csapatnál, ahol minden kívánságunkat teljesítették és semmi dolgunk nem volt csak az edzésekre és a mérkőzésekre koncentrálni. Nagyon kíváncsi voltam az országra és a kultúrára is, így azért ennek is nagy szerepe volt abban, hogy elvállaltam a játékot.

Milyen eredményt értél el a Gezirával?

Sajnos csak egyiptomi ezüstérmesnek mondhatom magam, mivel a bajnoki címet egy utolsó másodpercben kapott góllal elbuktuk. De nincs bennem hiányérzet. Szenzációs időszak volt és örömmel gondolok vissza a kint töltött időre.

Miért nem hosszabbítottál Egyiptomban? Vagy ilyenben nem is gondolkodtál?

Nekem csak arra a pár hétre szólt a szerződésem, mivel mielőtt kiutaztam itthon már elköteleztem magam a Fradi mellett. De ki tudja, hogyan alakítom az életem. Bármi megtörténhet.

"Tanulni és fejlődni"

 

Céltudatos és sikeres embernek látlak téged. Ez jellemző az eddigi pályádra is?

Mindig is megvoltak a céljaim, amiket szeretnék megvalósítani. Jó úton haladok, és most úgy érzem, hogy igazán jó helyen vagyok az UVSE-nél.

Milyen céljai vannak az UVSE-nek?

Sajnos nagyon beragadtunk most a rajtnál és nem jönnek úgy az eredmények, mint ahogy mi elképzeltük, de természetesen azért küzdünk, hogy a felsőházi rájátszásra odaérjünk. Mondjuk, bajnoki helyezést nem mernék mondani, mert nagyon erős a mezőny.

Jó a magyar bajnokság?

Nem akarok nagy szavakkal dobálózni, de szerintem aktuálisan a magyar bajnokság a világ legerősebbje. Hol látsz manapság olyat, ahol három vagy négy csapat is pályázik a végső címre? Szerintem sehol, s játékos minőségben is nagy erőt képvisel ez a sorozat.

Tudtam, hogy erős, de nem hittem, hogy a világ legjobbjának is mondhatjuk. A Ferencváros után még voltak más klubjaid is?

A Fradi után jött egy kis Debrecen, utána átköltöztem Szentesre és a következő szezont pedig Pesten az OSC-nél kezdtem el. Valahogy nem sikerült kiteljesednem egyik helyen sem és nagyon fejlődni sem tudtam. Mindig valami közbejött. Viszont két évvel ezelőtt érkezett a felkérés az UVSE-től és úgy gondolom nagyon jó döntést hoztam. Jó közösség, profi körülmények és minden más is adott, hogy fejlődjön és tanuljon az ember.

Sokat hallom tőled a tanulást. Szeretsz tanulni?

Tanulni és fejlődni. Inkább használjuk a fejlődés szót, mert azt jobban magaménak tudhatom. Engedik, hogy edzőként is dolgozhassak és mérkőzéseket is vezethessek a profi sport mellett és ezért nagyon hálás vagyok a vezetőségnek és az edzőmnek, Németh Zsoltnak is, aki eleinte féltett, hogy ennyi mindent szeretnék egyszerre csinálni.

De akkor ezek szerint nem látja kárát a játékod?

Sikeresen összetudok mindent egyeztetni.

Milyen korosztállyal foglalkozol? Szeretnek téged?

 Jelenleg serdülő lányokkal dolgozom együtt. Hát, hogy szeretnek-e azt a lányoknak kéne megmondaniuk, de szerintem minden gyerekkel megtalálom a közös hangnemet. Kellenek hozzá a szülők is. Nagyon fontos, hogy közösen segítsük a lányok fejlődését, mind a sportban, mind a tanulásban és magánéletben.

A vízilabdázókra valahogy már rég ráragadt a jó tanuló, jó sportoló jelző. Ez a mai generációra is igaz?

Természetesen. A vízilabda egy elég összetett és bonyolult játék, de természetesen nem ettől lesz valaki okosabb vagy jobb tanuló. Ez a játék a sport mellett felkészít a valós életre is, mert egyszer ugye mindenki abbahagyja az élsportot és nem állhat tudás nélkül neki a nagybetűs életnek. Félreértés ne essék nem lesz mindenki orvos, közgazdász vagy ügyvéd, de az biztos, hogy az iskolapadban is jó eredményeket érnek el a játékosok.

Te akkor az edzői pályán szeretnél majd kiteljesedni és ott akarod folytatni az életed?

Érdekel nagyon az edzők munkája. Képzem is magam folyamatosan és tudom, hogy egyszer ebből is el tudom majd érni a maximumot ugyanúgy, mint a játékban és a játékvezetésben is.

Mit jelent neked a maximum? Játékosként, edzőként és játékvezetőként is kíváncsi lennék rá.

Sajnos felnőtt válogatott még nem voltam, de dolgozom továbbra is a legjobb tudásom szerint. Ifjúsági EB-n már volt szerencsém egy ezüstérmes csapat tagjának lenni Máltán és nemzetközi legnagyobb sikeremnek ezt mondhatom el. Idővel szeretnék majd további edzői kihívások elé nézni, de addig még rengeteg időnek kell eltelnie, hisz csak most tanulom ennek az egésznek a pedagógiáját.

S a Játékvezetés?

Jelenleg utánpótlás mérkőzéseket vezetek, de kimondottan élvezem. Ha a játékvezetők csúcsát szeretném elérni, akkor azt mondom, hogy egy Olimpiai bronzmeccset szeretnék fújni. Nálam az lenne a vég és akkor elmondhatom, hogy a legtöbbet kihoztam magamból.

Miért egy bronzmeccs? Nem lenne jobb az Olimpiai döntőt vezetned?

Dehogy is! Az azt jelentené, hogy nem a magyar válogatott játszaná az Olimpiai döntőt. Én lemondok a döntőről csak a hazámnak legyen esélye megnyerni az Olimpiát.

Nemes gesztus és példaértékű hozzáállás. Ennyi munka mellett jut időd azért másra is az életben?

Most a vízilabda teszi ki inkább az életem, de ennek köszönhetek sok mindent. Menyasszonyom – Csabai Dóra – is partnerem a mindennapokban és így aztán örömmel tudok mindent csinálni.

Dóri ugye a női válogatott és szintén az UVSE egyik meghatározó játékosa? Nincs néha elegetek ennyi víztől?

Otthon azért kikapcsolunk. Nem mindig csak a saját sportunk a téma. Odafigyelünk azért mindkettőnk karrierjére és mondhatom, hogy hatékonyan és nagy sikerrel tudjuk egymást támogatni és ösztönözni. Minden körülmények közt a legjobbra törekszünk.

Szuper, hogy ennyire sikeresek tudtok lenni és partnerei egymásnak. Van olyan mottó vagy gondolat. Miszerint te az életed éled?

Nem élek mottó szerint. A munkában hiszek, és úgy gondolom, hogy a kemény munka meghozza a várva várt sikert. Amikor hétfőtől péntekig küzdesz és dolgozol, annak szombaton látod meg az eredményét. Ha egy lövésed után a kapufáról befelé pattan a labda, akkor jól dolgoztál és megérdemled a sikert. De ha mindig kifelé pattannak a lövések, akkor el kell, gondolkozz, hogy te mindent beleadtál-e az előző napokban? Ha nem akkor a következő héten még többet kell tenned a céljaidért.

Sose felejtsd, el mit szeretnél elérni!

A bejegyzés trackback címe:

https://szixipepe.blog.hu/api/trackback/id/tr8311978988

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása